JELLEGGÖRBE KORREKCIÓ HŐMÉRSÉKLET ÉS TENGERSZINT FELETTI MAGASSÁG SZERINT

Úgy is mondhatnánk: a szállított levegő sűrűsége szerint. Merthogy mind a szállított levegő tömege, mind a létrehozott nyomáskülönbség, mi több, a motorból felvett mechanikai teljesítmény is ettől függ.

Ha a tengerszintnél számottevően (több száz méterrel) magasabban vagyunk, vagy a szállított levegő hőmérséklete több 10 °C-kal magasabb mint 20°C, a levegő sűrűsége számottevően csökken, így a szállított levegő tömege, a létrehozott nyomáskülönbség és a teljesítményfelvétel is csökken.

A tengerszintnél sokkal lejjebb nemigen tudunk menni, de ha a szállított levegő hőmérséklete lényegesen alacsonyabb mint 20°C, a szállított levegő tömege, a létrehozott nyomáskülönbség és a felvett mechanikai teljesítmény növekedni fog.

Hogy ne a levegőbe beszéljünk, leírom képletekkel is.

TÉRFOGATÁRAM VÁLTOZÁSA

Itt van a legkönnyebb dolgunk: a ventilátor térfogatárama a levegő sűrűségétől független, azaz korrekciót nem kell alkalmaznunk.

A térfogatáramra - mivel a centrifugál ventilátor lapátos gép - a közeg sűrűsége nincs hatással.

QVt1 = QV20

TÖMEGÁRAM VÁLTOZÁSA

Néhány alkalmazás során nem a szállított levegő térfogata, hanem a tömege szerint kell számolnunk: például egy kazán különböző hőmérsékletű táplevegővel történő ellátásakor. A tömegáram az adott hőmérsékletű levegő sűrűségének és a 20°C levegő sűrűségének arányában változik.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a követelményként meghatározott érték térfogatáramként (m3/h köbméter per óra) vagy tömegáramként (nm3/h - normálköbméter per óra). A normálköbméter megfogalmazásban az adott térfogatú, 0°C-on mért tömegével számolunk, azaz 1 nm3/h magasabb hőmérsékleten 1 m3-mál nagyobb térfogatú.

Qmt1 = Qm20 x (ƍt1 / ƍ0)

NYOMÁSKÜLÖNBSÉG VÁLTOZÁSA

A sűrűség változása hatással van a ventilátor által létrehozott nyomáskülönbségre is, mégpedig az adott hőmérsékletű levegő sűrűségének és a 20°C levegő sűrűségének arányában.

Ha pl. forró levegővel dolgozunk, számolnunk kell a ventilátor által létrehozott nyomáskülönbség csökkenésével. Azaz: nagyobb nyomású ventilátort kell választanunk, mintha 20°C-on működne.

                                                                       

Δpt1 = Δp20 x (ƍt1 / ƍ20)

FELVETT TELJESÍTMÉNY VÁLTOZÁSA

A sűrűség változása hatással van a ventilátor által felvett mechanikai teljesítményre is, az adott hőmérsékletű levegő sűrűségének és a 20°C levegő sűrűségének arányában.

Ha forró levegővel dolgozunk, csökken a motortól elvárt teljesítmény is. Az esetek túlnyomó többségében mégsem szerelhetünk kisebb motort a ventilátorunkra mint ami 20°C-on szükséges, mert az alkalmazások többségében átmenetileg előfordul hogy nem csak forró levegő halad át a ventilátoron. Pl. indításkor, leálláskor, próbaüzem során, normál környezeti levegővel dolgozik.

Pt1 = P20 x (ƍt1 / ƍ20)

Példa:

Tehát mit tegyünk, ha 10.000 m3/h térfogatáramon 2.000 Pa(ö) nyomáskülönbséget létrehozó ventilátorra van szükségünk, 150°C hőmérsékletű szállítandó levegő és 600 m tengerszint feletti telepítési magasság mellett ?

Számoljuk ki, hogy az a ventilátor amely ezt a munkapontot teljesíteni tudja, mit tud 20°C-on és tengerszinten. Azért 20°C-on és tengerszinten, mert a katalógusban szereplő adatokat ilyen körülményekre adják. meg.

jk

A fenti táblázatból kiolvasható, hogy a levegő sűrűsége 600 m magasságban és 150°C hőmérsékleten

0.776 kg/m3

A térfogatáram - mivel nem tömegáramot adtunk meg - nem változik, azaz marad 10.000 m3/h.

(Ha 10.000 nm3/h tömegáram lenne elvárásként megadva, akkor a katalógus szerinti

QV20 = 10.000 m3/h x 1.293 kg/m3 / 0.776 kg/m3 = 16.662 m3/h

térfogatáramot kellene figyelembe venni.)

A nyomáskülönbséget a következőképpen kell korrigálnunk:

Δp20 = 2.000 Pa x 1.205 kg/m3 / 0.776 kg/m3 = 3.106 Pa

Tehát a feladat teljesítéséhez olyan ventilátort kell választanunk a katalógusból, amely teljesíti  a

10.000 m3/h - 3.106 Pa munkapontot 20°C-on, tengerszinten.